Jogi háttér

Marcellus képe

Szabad-e Magyarországon rókát tartani?

Ha ez a kérdés szóba kerül, a legtöbb ember rögtön rávágja, hogy rókát tartani illegális dolog. Ez így azonban nem teljesen igaz, ugyanis ennyi erővel azt is állíthatnánk, hogy autót vezetni illegális. Mindkettőre lehetőség van, ha megtesszük a szükséges előkészületeket, és betartjuk a jogi szabályozásokat: 

Ahhoz, hogy legálisan rókát tartsunk, hazánkban alapvetően két dokumentumra van szükségünk:

  1. Igazolás a róka eredetéről (vadásztársaság állítja ki) - minta 
  2. Állattartási engedély (helyi önkormányzat állítja ki, bizonyos esetekben elhagyható; például ha nincs önkormányzati szinten szabályozva az állattartás)

A fenti dokumentumok hiánya, vagy nem megfelelő kiállítása súlyos (büntetőjogi) következményeket vonhat maga után.

 

Részletes áttekintés a rókatartás jelenlegi jogi helyzetéről

Elterjedt tévhit, hogy a róka, lévén vadállat, egyben veszélyes állatnak is minősül és következésképpen tartása tilos. Nos, ez nem igaz, ugyanis a róka jogilag nem tekintendő veszélyes állatnak, a környezetvédelmi miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a nemzeti kulturális örökség minisztere és a belügyminiszter 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelete a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól" című rendelkezéscsomag értelmében. Természetesen, ettől még egy róka könnyedén sérüléseket okozhat, ha nem megfelelően bánnak vele - akárcsak bármely más állat. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy ezen törvény csomag nem kizárólagosan tiltja, hanem szabályozza az általa veszélyesenek tartott állatok tartását, tenyésztését.

Magyarországon a róka dúvadnak számít és ennél fogva nem áll semmiféle védelem alatt, vadászata egész évben engedélyezett. Tehát tartása különösebb figyelmet nem élvez. Azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy a róka - akárcsak bármely más hazánk területén élő vadállat - a Magyar Állam tulajdona. 

1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról (Vtv.):

"Vtv 9. § 

(1) A vad az állam tulajdonában van.

(2) A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját is), a hullatott agancs, a szárnyas vad tojása, az elhullott vad teteme a jogosult tulajdonába kerül, kivéve, ha a más vadászterületről átváltott sebzett vadat a jogosult hozzájárulásával ejtik el. Ez utóbbi esetben a sebzés helye szerinti jogosult tulajdonába kerül a vad.

(7) A vad elfogásának minősül annak mozgásképtelenné tétele útján élve történő birtokbavétele."

A fentiek értelmében rókát csak az foghat be, akinek vadászati joga van. Vadászati joggal első sorban a vadásztársaságok rendelkeznek, aki ezt részben közvetlenül gyakorolják, részben pedig bérbe adják olyan vadászoknak, akik nem tagjai a társaságnak. Továbbá a törvény alapján a befogott róka a vadász tulajdonába kerül, aki azt elajándékozhatja vagy értékesítheti. Összegezve, ha valaki rókát szeretne tartani, az mindenképpen tenyésztőtől vagy vadásztól szerezze azt be, hogy később is igazolni tudja, hogy jogszerűen került tulajdonába az állat.

Ugyanezen törvény szabályozza a vadállatok tartását és tenyésztését, azonban fontos kiemelni, hogy amennyiben az adott állatot nem vadászati célból tartják, akkor mégsem ez a törvény, hanem a helyi állattartási rendelet lesz a meghatározó:

"Vtv. 1. §

(3) A törvény hatálya nem terjed ki a természetes élő környezetben vadon élő, nem vadászható állatfajra, valamint arra a vadra, amelyet nem a vadászati jog hasznosítása érdekében tartanak bekerített helyen."

Tudnunk kell, hogy az állattartásra vonatkozó szabályok nagy részét nem országos szinten mondják ki, hanem ezek településről-településre változnak, ezért mindig a saját városunk önkormányzata által megszabott elvek az irányadóak.  A magyar települések rókákhoz való viszonyuk tekintetében megközelítőleg négy csoportba sorolhatóak:

  1. Engedélyezik a rókák haszonállatként való tartását
  2. Engedélyezik a rókák vadállatként való tartását
  3. Egyértelműen tiltják rókák tartását
  4. Nem szabályozzák a rókák tartását

A legtöbb település az első kategóriába esik, azaz annak ellenére, hogy hazánkban már jó pár éve leáldozott a prém- és szőrmeipar, a rókát még mindig mint bejegyzett haszonállat tartják nyílván. Ennek megfelelően tartását a külterületeken általában engedélyezik, azonban a kapcsolódó követelmények szintén a szörmefarm rendszerű tartáshoz igazodnak, és ebből fakadóan gyakorta kissé "ipari" jellegűek. Ezért célszerű esetlegesen utánajárni, hogy egy-két róka tartása esetén mennyire lehet lefaragni belőlük.

Előfordulhat, hogy haszonállatként ugyan nincs bejegyezve városunkban a róka, de településünk közvetlenül szabályozza a vadállatok tartását. Ilyenkor többnyire a nem veszélyes és nem védett vadon élő állatok tartása külön állattartási engedély kiadása mellett lehetséges. Elképzelhető, hogy az engedély kiadása előtt az önkormányzat (vagy a helyi vadásztársaság) meg fogja vizsgálni, hogy az állattartás körülményei állategészségügyi, közegészségügyi, állatvédelmi környezetvédelmi, közbiztonsági, életvédelmi szempontból megfelelnek-e a magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseinek. Továbbá az engedélyt kérőnek az állattartás engedélyezésére irányuló kérelem benyújtásakor igazolnia kell az állat eredetét, valamint azt, hogy az állatnak jogszerű tulajdonosa.

Abban az esetben, ha településünk állattartási rendelete tiltaná vadállatok házi tartását, akkor sem kell egyből feladni a reményt, ugyanis az önkormányzatnak megvan a joga, hogy egyedi esetekben felmentést adjon a rendelet alól. Ehhez természetesen kellőképpen összeszedett formában, írásban kérvényeznünk kell egy ilyen speciális engedély kiadását számunkra. Az engedély megszerzéséhez tudni kell igazolnunk az állat eredetét illetve, hogy törvényesen került a tulajdonunkba. Ezt követően az önkormányzat megvizsgálhatja a megfelelő tartási körülmények meglétét (környezetvédelmi és egészségügyi szempontból), kikérheti szomszédaink véleményét a dologról, sőt elképzelhető, hogy valamilyen állatgondozói tanfolyam elvégzésére kötelez bennünket. Ez utóbbitól sem kell megijedni, ugyanis az által, hogy vizsgát kell tennünk a rókákkal kapcsolatos témákból, korántsem haszontalan, hiszen ez nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy késöbbiekben jó gazdákká váljunk.

Amennyiben az önkormányzat látszólag semmilyen formában nem szabályozná rókák tartását, úgy elméletben tartása legális, mivel nem tiltja azt rendelet. Ennek ellenére a későbbi jogi félreértések és huzavonák elkerülése végett érdemes rákérdezni a dologra (önkormányzatnál, jegyzőnél), mielőtt bármiféle lépést tennénk róka ügyben.

A fentiek kelleőn érzékeltetik, hogy Magyarországon a rókatartás jogi helyzete jelenleg korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre gondolnánk. Ezen fejezetben igyekeztük összeszedni a legfontosabb általános szabályokat, melyek a rókákkal kapcsolatosak. Azonban mivel a helyi rendeletek nagyon különbözhetnek városról városra, illetve a törvények változhatnak, ezért arra kérnénk mindenkit, hogy ne csupán az itt leírtakra támaszkodjon, hanem maga is járjon utána ezen kérdésnek. Tény, hogy a jogi szövegekben eligazodni nem egyszerű feladat, ám gondoljunk arra, hogyha mindent a szabályoknak megfelelően intézünk, akkor a törvény a mi oldalunkon áll.

Csatolt fájlok
Címkék: