Vercors: Sylva

Marcellus képe

Cím: Sylva

Szerző: Vercors (Jean Bruller)

Eredeti kiadás éve: 1961

Magyar kiadások:

    Vercors: Sylva (Európa Könyvkiadó, 1965)

    Vercors: A rókalány  (Magyar Könyvklub, 1999)


  A könyv cselekménye az 1920-as évek vidéki Angliájában kalauzolja az olvasót, ahol Wardley városka melletti birtokán visszavonultan élő Albert Richwick különös dolog szemtanúja lesz. Egy októberi este, a közeli erdőben tett sétájáról hazatérve egy vadászkopók elől menekülő róka a szeme láttára változik egy gyönyörű fiatal lánnyá. Albert a vadászok érkezte előtt a házába menekíti a kimerült és sebesült lányt, akinek a Sylva nevet adja. Azonban csakhamar rá kell döbbennie, hogy Sylva noha valamilyen megmagyarázhatatlan módon testileg emberré változott, ám viselkedésében továbbra is csak egyszerű róka...

 

A könyv eredetileg francia nyelven íródott, azonban az igazi sikert a Rita Barisse által készített angol fordítás hozta el a szerzőnek. 1963-ban jelölték a Hugo-díjra, ami a science fiction és fantasy irodalom legrangosabb elismerése. Vélhetőleg ez lehet az oka annak is, hogy sokan a regényt a fantasy irodalomhoz kötik. Ám ennyi erővel Franz Kafka Az átváltozás című novelláját is ide sorolhatnánk. Vercors regénye valójában sokkal inkább az európai lélektani regényirodalomhoz tartozik, melyet olyan írók neve fémjelez, mint Thomas Mann, Zola vagy Dosztojevszkij. A történet ugyanis nem a tényleges testi átváltozás jelentőségét helyezi a középpontba. Sőt azt is mondhatnánk, hogy csak rendkívül érintőlegesen számol be róla, mivel a rendkívüli esemény elbeszélésére mindössze egyetlen fejezetet szentel. A regény a központi kérdése és egyben a történet tétje Sylva lelki értelemben vett emberré vállásának lehetséges vagy lehetetlen mivolta.

 

A könyv magyar fordításban két formában jelent meg: különálló könyvként eredeti címén (Európa Könyvkiadó, 1965) illetve olvasható Vercors: A rókalány című gyűjteményes kötet (Magyar Könyvklub, 1999) részeként is, melyben további két kisregényt (Győzelem, A tenger csendje) is találunk. A régebbi, különálló kiadás sajnos jelenleg nem szerezhető be. Azonban a gyűjteményes változat nagyobb könyvtárakban fellelhető, illetve jó eséllyel megvásárolható antikváriumban. Azonban azok számára, akik angol vagy netalán francia nyelven is szeretnek olvasni, mindenképpen ajánlom az eredeti változatot vagy annak kiváló angol fordítását.

Csatolt képek

Hozzászólások

Vulpex képe

Érdekesen hangzik! Az ajánló első sorainak elolvasása után nekem valamilyen japán Kicune sztori jutott eszembe, de akkor eszerint ez nem egészen az.

Rá is fogok keresni valami antikváriumban.

Kafka művét is ismerem, bár nekünk már nem volt kötelező olvasmány, de nekem tetszett az is.

Marcellus képe

Mielőtt kézbe vettem volna a könyvet, megvallom én is attól tartottam, hogy ez valami Kicune sztori lesz, valami francia író tollából.

Azonban a regény első néhány fejezete után egyértelművé vált számomra, hogy nincs itt semmiféle misztikus, japán behatás, a történet egyértelműen az európai irodalomi hagyományok szülötte. Egyébként maga az átváltozás is teljesen más jellegű, mint azt a japán történetekben megszokhattuk...

mudibarát képe

Éppen tegnap olvastam egy könyvet ("Részemről adjunk mancsot") és abban megemlítette ezt a könyvet, utánna is akartam nénzi, és erre mit látok! Itt van!

Tényleg érdekesnek tűnik, meg kell keresnem mindenképpen. Van egy hasonló magyar regény is, ott a nőből lesz róka, de azt írta róla az előbb melített könyvben a szerző, hogy nem érdemes elolvasni, nem jó. De azért megkeresem majd azt is nektek.

Nálunk akár a Csongor és Tündéből is vehették az ötletet.

Vulpex képe

Sikerült megszereznem a címben említett regényt és el is olvastam. Nekem kifejezetten tetszett, bár nem tipikusan állatregény. Érdekes fejlődéstörténet, számos filozófiai gondolattal és kérdéssel vegyítve, ami valóban elgondolkodtat így utólag is és lehetőséget ad arra, hogy megismerjük az emberek és állatok lelkületét is. Mellesleg, az író szerintem való életben is tarthatott rókát/rókákat (már mint igaziakat természetesen), mivel nagyszerűen és élethűen ábrázolja a mű elején a házhoz vett, szelidíteni próbált vad rókák viselkedését, természetét is, amilyen az a valóságban is szokott lenni.

(A mű vége meglepett, félbeszakadt a sztori, amit sajnálok.)

Csatolt képek
Marcellus képe

Szerintem is elképzelhető, hogy az írónak volt valamilyen saját tapasztalata is a rókákal, mivel Sylva viselkedését nagyon eltalálta.

Marcellus képe

Úgy tűnik valaki írt egy kis rövid novellát "Gróf és Róka" címen: http://tarzanzero.hu/novella_26.php

Véleményem szerint egész jó lett.