Jandácsik Pál: Állatok maszkabálja

Profile picture for user Vulpex

Történetünk szereplői félig állatok, félig emberek. Állati külsővel, ugyanakkor emberi gondolatokkal, érzelmekkel és intelligenciával rendelkeznek. Az olvasó bizonyosan sok történetet tudna felidézni, a régi idők állatos tanmeséktől kezdve a gyermekeknek szánt rajzfilmekig, amelyekben az állatok kétlábon járnak, beszélnek, emberi módra viselkednek. Jandácsik Pál 2016-ban megjelent regényében is ilyen állatszereplőket találunk, azonban a történet egyáltalán nem gyermekeknek szól, ugyanis egy igazi felnőtteknek szóló krimi-thrillerről van szó, erőszakkal, gyilkosságokkal, erotikával, horrorral bőségesen teletüzdelve.

Ezt a műfajt (művészeti stílust, irányvonalat), amelyben antropomorfizált állatszereplők szerepelnek, nevezzük furry-nek. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában ez egy igen népszerű és elterjedt műfaj, mely hála az Internetnek, lassan  Magyarországon is egyre ismertebbé válik. Jandácsik Pál könyve az első olyan magyar nyelven íródott furry regény, amely amellett, hogy nyíltan tartja önmagát ezen műfaj képviselőjének, nagyobb példányszámban is megjelenhetett és nyilvánosságot kaphatott, meghonosítva ezzel nálunk eme műfajt a szélesebb olvasóközönség felé.

A regény 18 éven aluliak számára nem ajánlott!

A történet

Képzeljünk el egy olyan világot, amelyikben a bolygónkon nem az ember az uralkodó faj, sőt ember nem is létezik, legfeljebb mint mitológiai, képzelt lényként. Léteznek azonban a mi világunkból is ismert állatfajok, akik az emberhez hasonlóan az évezredek leforgása alatt kiemelkedtek ösztönök által vezérelt egyszerű életükből, intelligenssé váltak, a miénkhez hasonlóan civilizációt hoztak létre. Kétlábon járnak, beszélnek. Állati külsejük, érzelmeik és ösztöneik többnyire megmaradtak, azonban ennek helyét az öntudat, az értelem és emberi gondolkodásmód vette át. Jandácsik Pál regénye egy ilyen világba repít minket.

Történetünk két szálon fut. A békés kisváros életét egy sorozatgyilkosság kavarja fel. A gyilkos kíméletlenül kivégzi és megnyúzza áldozatait. Cesar Darlington németjuhász nyomozó tehetetlen az ügyben, az egyetlen segítsége a megcsonkított szfinx macska, dr. Lex Siegfried lenne, akit ő juttatott a rácsok mögé. Azonban a doktor látszólag őrült, és hihetetlen történettel áll elő a gyilkosságok indítékát és elkövetőjét illetően, amely lassan beigazolódni látszik...

Eközben két másik főszereplőnk, Arthur, a vörös róka és Christie, a fekete párduclány a hegyekbe indulnak barátaikkal egy kis halloween-i mulatozásra, azonban a buli lassanként féktelen orgiává, majd véres rémálommá változik, amikor a helyszínen megjelenik a gyilkos és vérengzésbe kezd.

Az első benyomás

A könyv műfajából adódóan nem nélkülözi a véres, brutális jeleneteket. A szex és az erotika is erősen jelen van, a szereplők felfokozott (állatias) szexuális étvággyal rendelkeznek. A történet pörgős, és ahogyan haladunk az olvasással, egyre inkább magával ragadja az olvasót. Az egyre szövevényesebb történet, amely összetettsége ellenére sem kusza, ha elsőre nem is könnyen, de követhető. Az olvasó előtt lassan áll össze a kép, így fenntartva érdeklődését a végkifejlet felé haladva. A könyv második felétől kezdve már szinte magunk előtt látjuk a lejátszódó eseményeket, mint egy filmen. Számos kisebb-nagyobb háttértörténetet találunk benne, amelyből megismerjük a szereplők múltját, és ennek az utopisztikus állati világnak a működését, felépítését, történelmét. Találunk popkulturális utalásokat filmekre (a Nyolcadik utas: a Halál, A bárányok hallgatnak, stb.), valamint erőteljes utalást a szőrmeiparra, szőrmefarmokra, állatvédelemre, lévén a gyilkos állatokat öl meg és nyúz meg értékes bundájukért. Szó esik valódi világunk problémáiról, a rasszizmusról (a rókák például ennek szenvedő alanyai, lenézett faj), a másképpen gondolkodó állatok kirekesztéséről, az állatok közötti egyenlőtlenségekről, a nyers fizikai erőn alapuló erőszakról. Az ember mitológiai, rettegett lényként tűnik fel a műben (mint nálunk a sárkány, vagy a kiméra), és a történet egészét végigkíséri.

A regény története 2010-re nyúlik vissza, ekkor kezdte el ugyanis Pál megírni ezt a regényt (akkor még csak novellát). Volt szerencsém a kezdetektől végigkísérni a folyamatot, ahogyan lassan fejlődött, változott, újabb és újabb fejezetekkel bővült. Kezdetben még csupán a furry maroknyi magyar közössége volt a célközönség, azonban most, hogy hat évvel később megjelenhetett, számos pozitív kritikákat kapott nem csak furry olvasóktól. A kritikusok jellemzően nem antropomorfizált állatokat látnak a mű szereplőiben, hanem embereket, felnagyított (állatias) érzelmekkel, a jellemüknek megfelelően ábrázolt fajú állatként. Emellett sokan ezen regény hatására ismerték meg a furry műfajt Magyarországon.

Magyar furry-k (fursuiterek) a könyv bemutatóján. Középen (álarc nélkül) Jandácsik Pál.

Néhány kritikát lehet találni az alábbi linkeken:

A könyv megvásárolható: Líra, Moly.hu, Libri és a nagyobb bolthálózatokban (pl. Tesco) is.