Rühesség (Scabies)

Profile picture for user Marcellus

A jelenleg a rókák életét leginkább megkeserítő megbetegedésnek a rühesség számít. Ezen betegségért egy parányi atka a felelős.

Általános áttekintés

A rühatka egy ún. külső élősködő, amely a gazda állat börében telepszik meg, és az elhalt hámsejtekkel táplálkozik. Befúrja magát a a felső hám rétegbe, ahol apró járatokat alakít ki magának, ez okozza a csupasz bőrfelületeken megfigyelhető jellegzetes "rühes" mintázatot. Azonban ez a gazda állat számára nem igazán kellemes érzés, mivel a fertőzött terület nagyon viszket. Ebből fakadóan viszont azt az állat folyamatosan vakarja. A vakarózás lényegében viszont többet árt, mint segít, mivel az atkákat nem távolítja el, hiszen azok nem a bundában vagy a bőr felületén élnek, mint például a bolhák, hanem mélyebben. A sok vakaródzás miatt az adott területen felszakadhatnak a rühatkák járatai, azonban az őket megtöltő az atkák által termelt folyadék csak tovább irritációt okoz a seb környékén.

A rühes rókák többnyire úgy festenek, mintha foltokban megkopasztották volna őket, ugyanis a sok vakaródzással gyakorlatilag a saját szőrét is kitépi a szerencsétlen állat. Először többnyire a farkuk és a hátsó lábuk szokott lecsupaszodni, illetve többnyire ezzel párhuzamosan az orr környékén és a pofán is megjelennek szőrhiányos foltok. Ennek az az oka, hogy a rühatkák a rókák szociális érintkezése - amely lényegében hasonló a kutyákéhoz - során kerülnek egyik állatoról a másikra. Tehát érthető, hogy miért ezen két terület válik elsőként érintetté a betegség szempontjából, természetesen kezeletlenül a későbbiek során az egész testre kiterjedhet a kór.

A rühesség kezeletlenül minden bundás állat számára halálos, de lényegében nem a látványosan csúnya allergiás bőrelváltozások teszik igazán veszélyessé. A probléma abban rejlik, hogy a betegség miatt megritkult vagy összetapadt bunda elveszíti hővezető képességét, így a téli időszakban könnyen hypodermia lehet a dologból. Mindemellett az állandó viszketés nagy mértékben zavarja a rókát napi életének menetében is.

Hogyan kezelhető?

A rühesség egy állatorvosi szempontból viszonylag könnyen kezelhető betegség. Elsőként el kell a fertőzött állatot különíteni, hogy ne adhassa tovább az élősködőket, emellett fontos a vele érintkezésbe került dolgok (pl a róka/kutya fekhelye, alom-tálca, etető, stb) alapos tisztítása, hogy a későbbi visszafertőződést megelőzzük. A gyógyszeres kezelésre a számos szer létezik, van néhány nem vényköteles is, azonban minden esetben ki kell kérni a dologgal kapcsolatban az állatorvos véleményét.

Mi a helyzet vadon élő rókákkal?

Magyaroroszágon jelenleg erre a problémára sem szánnak túl sok figyelmet, mivel a róka dúvadnak számít, így bármi ami úgy csökkenti a létszámát, hogy közvetlen veszélyt nem jelent az emberekre és házi állatokra hallgatólagosan elfogadott. Ennek ellenére az utóbbi években mégis akadt néhány cikk, tudományos munka, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik. Többen összefüggést vélnek felfedezni a veszettség elleni vakcinázás sikeressége és a rühesség előretörése között.

Érdekességképpen megjegyzem, hogy például Angliában az állatvédők és különféle rókamentő szervezetek általában befogják a beteg példányokat, majd a gyógyulást követően ismét visszaengedik őket az erdőbe.

Kategóriák