Ha beteg a kisróka

Profile picture for user Marcellus

A következő sorokban néhány olyan tünetet és az általuk esetlegesen jelzett beteséget foglaltam össze, amelyek igen gyakoriak a rókakölyök között.

Hányás

Ha csak néha fordul elő, akkor nincs ok aggodalomra. Ilyenkor általában csak elrontotta a gyomrát, esetleg túl sokat evett, vagy a bundájáról lenyalogatott szőrtől szabadult meg.

Ha viszont a hányás gyakran előfordul és többnyire evés után, akkor valószínű, hogy orsóféreges a kölyök. Ez egyszerűen kezelhető az állatorvos által felírt megfelelő féreghajtóval. A tablettás féreghajtót ilyenkor testtömeg arányosan kell negyedelni, esetleg nyolcadolni, ezért kis kölyökrókák számára könnyebben adagolható a pasztás verzió. Azonban ha már nagyobbacska a rókánk, akkor célszerűbb a tablettás kezelést alkalmazni, mert annak hatóanyagai sokkal hatásosabbak. Többnyire egy kezelés nem szokott elegendő lenni, ezért néhány napon belül érdemes megismételni, de természetesen itt az állatorvos szava a mérvadó.

Ha megbizonyosudunk róla, hogy a hányást nem élősködő fertőzés okozta, akkor mérjük meg, hogy nem lázas-e a kisróka (lásd később). Az állatorovst csak akkor kell felkeresnünk, ha a láz 24 óra alatt nem hagy alább.

Ha mégsem a fenti két dolog lenne a hányás okozója, akkor valószínű, hogy az etetés körül kell keresnünk a bűnöst. Ilyenkor próbáljunk változtatni a menün, de lehetőleg egyszerre csak egy valamit, hogy szisztematikusan kiszürhessük a problémás összetevőket.

Magától értetődően ha ezen tanácsok közül egyik sem használna, akkor keressük fel minél előbb állatorvosunkat.

Hasmenés

Egy kis hasmenés, még nem ok az aggodalomra, főleg akkor, ha a kicsi még csak tejet iszik vagy még nem állt át teljesen a szilárdtáplálékra.

Ha a hasmenés vízszerű és hosszabb időn keresztül fenn áll, akkor már illik odafigyelni rá. Ekkor többnyire a hányáshoz hasonlóan valamilyen belsőélősködő a ludas, ezért ha a széklet alapján megerősítést nyer ezen gyanúnk – de anélkül is célszerű – kezeljük a megfelelő féreghajtószerrel a kölyköt. Egy kezelés általában, nem elég ezért azt az állatorvos tanácsának megfelelően néhány napon belül meg kell ismételni.

A hasmenés okozója lehet ezenkívül lehet az elfogyasztott étel is, ezért az étrend finom változtatásával próbáljuk meg kiszűrni azon dolgokat, amire érzékeny a kisrókánk gyomra. Itt említeném meg, hogy hasmenés esetéten fontos, hogy kellő mennyiségű folyadékkal pótoljuk a veszteségeket, ezért különösen ügyeljünk arra, hogy mindig legyen friss víze a rókánknak.

Ha végképp tanácstalanok vagyunk, akkor irány az orvos.

Láz

Az állatok, ha betegek ugyanúgy belázasodhatnak, mint mi emberek. Ezért ha gyanús, hogy beteg a rókánk, akkor elsőként mindig mérjük meg van-e láza. Használjunk lehetőleg digitális hőmérőt – a higanyos hőmérőket noha bevonták, még néhány háztartásban megtalálhatóak – nem csak azért, mert biztonságosabbak, hanem azért is mert a mérés is hamarabb elvégezhető velük.

A lázmérő mérésre használt fejét kenjük be valamilyen olajos / zsíros krémmel vagy ha van vazelinnel, majd a kisrókát az asztalra helyezve óvatosoan vezessük be a lázmérőt a végbél nyílásába. Többnyire 1-2 cm mélyre be kell mennie akadály nélkül a hőmérőnek. A mérés ideje alatt egyik kezünkkel fogjuk biztosan, de ne durván a rókát, másikkal pedig tartsuk a hőmérőt.

A rókák teste kisebb, mint a miénk ennél fogva anyagcseréjük gyorsabb, így számukra a normál testhőmérséklet 38˚C. Ha láz 39.5˚C főlé menne, mindenképpen kérjük állatorvos segítségét.

Forrás

Kategóriák